2026. május 13. - szerda Imola, Szervác napja van
| 2010. augusztus 20. 22:02 | A Le Mans Series (LMS) |
Szerző: LMS | Fotó: a szerző
A Le Mans Series-t 2004-ben hozták létre, elsősorban az USÁ-ban már 1999 óta máig sikerrel működő, népszerű American Le Mans Series (ALMS) példájára, hogy további versenyzési lehetőséget biztosítsanak a Le Mans-i 24 óráson induló csapatoknak, s így a drága, technikailag kifinomult prototípusokat ne csupán évente egyetlen futam kedvéért kelljen fejleszteniük.
(Már 2001-ben is megrendezték a "European Le Mans Series-t", amely azonban egyszeri eset maradt, nem lett közvetlen folytatása.) A Le Mans-i 24 órást is szervező, francia Automobile Club de l'Ouest (ACO) eredetileg "Le Mans Endurance Series" néven indította el a bajnokságot, amit 2006-ban kereszteltek át a jelenleg is használatos, frappánsabb "Le Mans Series"-re.
Kezdettől fogva a koncepció része volt, hogy a helyszíneket a jórészt európai bázisú istállók logisztikai költségeinek kímélésének érdekében az öreg kontinensen tartsák, bár egy alkalommal, 2007-ben egy gazdag hagyományokkal rendelkező, brazíliai 1000 km-es verseny, a Mil Milhas Brasil is szerepelt az állomások között, az azt megelőző két évben pedig Isztambulba is ellátogatott a mezőny. Az LMS szezonja jellemzően öt fordulóból áll. Így van ez idén is, amikor április 11-én, a franciaországi Paul Ricard-ban vette kezdetét, majd a belgiumi Spa-Francorchamps-ban és a portugáliai Algarvében folytatódott, mielőtt most - története során először - a Hungaroringre érkezik. Végül szeptember 12-én, Silverstone-ban ér majd véget. A versenyek általában 1000 km-esek, bár a Le Castellet-i idénynyitó 8 órás volt. A győztes gyári Audi ezalatt 1540 km-t tett meg.
Az LMS mindig is vonzotta a nagy csapatokat, amelyek elsősorban a Le Mans-i 24 órásra való felkészülés lehetőségét látták a szériában, ezért szívesen neveztek a versenyekre. Korántsem véletlen, hogy az összetett bajnoki címeit az évek során olyanok vágták zsebre, mint az Audi, a Pescarolo Sport, a Peugeot és az Aston Martin, és a győztes versenyzőket végigzongorázva szintén nagy neveket találunk, köztük Johnny Herbertét, Jean-Cristophe Boullion-ét, Emmanuel Collard-ét, Stéphane Sarrazinét, Pedro Lamyét, Mike Rockenfellerét vagy Tomás Engéét. Az ACO a szabályok kialakításánál mindemellett arra is igyekezett figyelmet fordítani, hogy az LMS-ben a kisebb, magánkézben lévő csapatoknak is legyen keresnivalójuk. S nem utolsósorban a tét sem kicsi: a bajnokság kategóriánkénti első két helyezettje automatikusan megkapja a nevezési jogot a következő évi Le Mans-i 24 órásra.
Aligha csoda, hogy a rajtrácsra általában több mint 30 autó sorakozik fel. Az idei legnépszerűbb versenyre, a spái 1000 km-esre 50-en neveztek, de a hungaroringi 1000 km-es mezőnye is 39 tagú lesz, ami 6-tal több az algarvei futaménál, s mindössze 2-vel kevesebb annál, amennyien a Paul Ricard-i idénynyitón elindultak. A már fent is említett okokból, vagyis hogy a nagy csapatok elsősorban gyakorlásként fogják fel az LMS-t, a két titán, az Audi és a Peugeot csak az idei Le Mans-i 24 órás előtt megrendezett két fordulón állt rajthoz, ez azonban nem von le a magyarországi esemény értékéből - már csak azért sem, mert a Team Oreca Matmut Peugeot 908 HDi FAP-ja eljön hozzánk.
Az LMS versenyein a Le Mans-i 24 órásról ismert négy kategória - az LM P1, az LM P2, az LM GT1 és az LM GT2 - autói együtt indulnak, s egy-egy autón a hosszútávú versenyzésben megszokott rendszer szerint több pilóta osztozik. Mindegyikük csak meghatározott ideig vezethet. Hogy pontosan meddig, az kategóriánként változó. Mivel az üzemanyagtank mérete viszonylag csekély, az autóknak sűrűn kell kiállniuk tankolni, ami egyben azt is jelenti, hogy a stratégiának különösen hangsúlyos szerep jut.
Az LM P1
Lökettérfogat: 6.0 liter (benzines szívó) / 4.0 liter (benzines turbó) / 5.5 liter (turbódízel)
Hossz: 4650 mm
Minimális tömeg: 900 kg (benzines) / 930 kg (dízel)
Üzemanyagtank térfogata: 90 liter (benzines) / 81 liter (dízel)
Nevezett autók száma: 5
A legnagyobb, legfejlettebb és leggyorsabb prototípusok versenyosztályában igazi ragadozók küzdenek meg egymással. Noha ezeknek az autóknak, mint az idei Le Mans-i 24 óráson, akár 5000 km-t is képesnek kell megtenniük műszaki hiba nélkül, nem mondhatjuk, hogy a megbízhatóságuk a tempó rovására megy: a gyári Peugeot a 7004 méter hosszú Spában például 1:57.884-es körrel szerezte meg a pole pozíciót. Ez 213.891 km/órás átlagsebességet jelent, és mindössze 13 másodperccel marad el Jarno Trulli tavalyi legjobbjától a forma-1-es Belga Nagydíj hétvégéjén. Bár ez pályánként változó, az LM P1-es autók teljesítményéről mindent elárul, hogy gyorsaság terén a GP2-es formaautókkal állnak hasonló szinten (a GP2-ben egy évvel ezelőtt 1:54.970 volt a legjobb kör Spában).
Az LM P1 mezőnye dúskál a hírességekben. A Team Oreca Matmut volánjánál ott találjuk majd a Forma-1-ben is futamgyőztes Olivier Panis-t, a makaói F-3-as viadalt 2003-ban megnyerő Nicolas Lapierre-t, valamint Stéphane Sarrazint, aki jelenleg egyedül vezeti az egyéni bajnokságot, mivel az első két versenyen még a gyári Peugeot-ban ült. Itt lesz Nigel Mansell csapata, a Beechdean Mansell Team is 1992 F-1-es világbajnokának fiaival, Greggel és Leóval, de a Rebellion Racing egyik Lola B10/60 Coupéjával Alain Prost fia, Nicolas ugyancsak rajthoz áll majd.
A többi géposztályról és a betétversenyekről a második oldalon. Lapozz!
Következő versenyek, események
Autósport a TV-ben
Dokumentumok
AUTOKART